Sir Mo chicagói győzelme és az új maratoni Európa-csúcs előtt a Sportvelő egy korábbi videó itt debütáló szabadfordításával tiszteleg.
Te könnyűvé vigyorogtad a vigyorral,
mi zökkentés volt idelent.
Mámorod öntöd önzetlen, titkoddal
maradsz még idegen.
Rejted, mi testedbe mélyedt:
az álmatlan éjek,
az átrágott ormótlan meredélyek.
Ahogy magányban törsz előre,
és a külső tűz elfagy mellőled,
megérted, mögüled már nem lendít erősebb
Azt csak a kitartás, belőled.
A rémeket legyűrted, harc nem maradt
Ez itt játék, az erőd: önmagad.
A dicsfény beborít, az utolsó kör szűkül
De többet hagysz egy vigyornál örökül.
